2012. március 4.

A  múlt heti séta bejegyzésével jócskán el vagyok maradva; pedig volt ám séta… ráadásul milyen! Cupidónak látogatói voltak egy kedves pár személyében, így most négyesben róttuk a Liget útjait. Cupika elkezdte enni az rc-tápot; a múlt hét óta annyira kifényesedett tőle a szőre, hogy – na jó, azért rá lehet ismerni – de egy nagyságrenddel még szebb kutya vált belőle. Szépen sütött a nap is, a téli didergős hónapok után végre először, a napsugár szinte hasraesett Cupidó szőrén.

Édes kistündéremnek kezd kinyílni a csipája – vagy pedig, élvezte, hogy ilyen sokan vannak körülötte. Már nemigen húzogatta rá a feje búbjára a fülecskéit amikor hozzányúltunk, és rendszeres időközönként bújt vagy egyikünkhöz, vagy másikunkhoz egy jó kis simiért vagy egy-egy falat kutyakekszért. Szépen meg is eszi, azt meg kell hagyni! Amikor a foximentés gondozásába került, nagyon soványka volt, elállt a szőr a bordáin; mostanra már szépen kisimult. Persze még mindig nem túltáplált, ne is legyen az.

Cupidónak, mint minden terriernek, nagyon sok mozgásra van szüksége, egy-egy órás séta meg se kottyan neki. Nagyon élvezné, ha a leendő Álomgazdija rendszeresen lemozgatná, rendszeres futással meg kutyasulival, ahol szintén futhatna, ugrándozhatna, és az izmai mellett az elméjét is rendszeresen megtornáztatnák.

Búcsúzóul pár sétakép a kifényesített Cupidóról!

Hasraesik rajta a napsugár...