Cupido megérkezett az ajkai leányzókkal, azt mondták, nagyon rendesen utazott, végigaludta a másik 2 kuttyal az utat. Pisiltünk a parkolóban, inni nem akartunk. Nagyon utálta, amikor újra boxba kellett szállni. Nagyon halkan, panaszosan nyafizott és a praclijával próbálta széjjelszedni a box rácsát. Még szerencse, hogy ideiglenesen engedte magát lekenyerezni a kutyakeksszel.
A panzióba menet azt játszottuk, hogy amikor időnként elege lett a további utazásból, nyafizott, aztán ugatott, csaholt, kaparta a boxot (stramm egy darab!), aztán beletörődött. Sajnos csak a pirosoknál tudtam hátranyúlni hozzá nyugtatgatni.
Amikor kiszálltunk, azt se tudta, hova kapja a fejét (madarak, jó illatok), ha nem lenne neve, simán ráillene a Mr. Motolla :-) Mint egy zsák bolha, és ahhoz képest, hogy milyen soványka, irdatlanul tudott húzni.
Amúgy jólelkű, érdeklődő, barátságos srácika. Azért a kaját nem úgy veszi el, mint anno Orsikánk (hogy az ujjam még morzsás is maradt), hanem tőből bekapja :-). A csukott kocsiban vettem ki a boxból, nehogy meglógjon, hát volt egy kis ugribugri, felfedező útra indult és rögtön levadászta a kekszes zacskót. Meg a morzsákat is összeporszívózta, felugrott a kalaptartóra is, pedig az olyan ponyvaszerű elhúzós izé, berogyott alatta, de nem ijedt meg.
Szóval bátor, kreatív, ügyes, nem-betoji, nagyon helyes kis foxi.
A panziókapuban amíg bénáztam a zárral (nem lennék jó betörő...), Cupidó már félig bent volt a kerítés alatt, mert észrevett egy szarkát.
8-20 között látogatható. Azt kérték, hagyjuk ott vele a nyakörvet, illetve vigyünk egy másikat, ez picit nagy rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése